Mivel a történteket túléltük, és most egy Wangcang nevű kisváros hoteljéből írok, ezért annyira nem lesz izgalmas a sztori, de azért elmesélem…
Az alkoholmérgezéses sztori után az iskola kicsit bekeményített a takarodót illetően, de a büfé másnap ugyanúgy kinyitott. A srác jól van, nem rúgják ki, nagyon megbánta, és kiderült, hogy mindez azért történt, mert szakított a barátnőjével… (??????:))
Roli kedvéért egy átlagos nap gyors összefoglalása:
7.30-8.30 reggeli, 8.30-9.00 „morning plenary” (általában reggeli torna, de a lényeg h vmi közös cucc),
9.00-12.00 délelőtti program,
12.00-14.00 ebéd+csedespihi+internet!!,
14.00-17.00 du. program,
17.00-19.00 vacsi+rohanás egy tanárhoz akinél zuhanyozhatunk+internet!!
19.00-21.00 esti progi
21.00- takarodó, azaz a gyerekek a házban üvöltöznek mi kint gyűlünk+sorban állunk az internetért
Szóval az utsó nap:
Talent Show (ami kb 100 fellépővel, székek nélkül hihetetlenül hosszú volt…)
Utolsó közös program, ahol összefoglaltuk, hogy mit tanultak, miben fognak változni, mik a céljaik stb. Érdekesség: megpróbáltam nagyon hangzatos lenni, és mondtam a páromnak, h fordítsa le, hogy „Mi kinyitottuk az ajtót, de rajtatok múlik, hogy bementek-e rajta!”. Jenny (a párom) nem értette. Megpróbáltam neki elmagyarázni, hogy ez egy metafora. Még mindig nem… Amikor végre megértette akkor közölte, hogy ez egy hülyeség, ő ezt nem fordítja le, a gyerekek úgyis kinevetnének… A kínai nyelvben nem használnak metaforákat!!
Este mindenki vett az osztályának egy tortát (ami nagyon olcsó volt és habos). Eredmény: Szecsuán egyik legszegényebb falujában 10-15 tortával tortacsatázott az egész iskola. Viccesnek vicces volt, és mindenki nagyon élvezte, de azért az én neveltetésemnek nagyon ellentmondott.
Aztán minden gyerek sírt a búcsúzkodásnálL
Éjszaka megtudtam a felvételi eredményeket!:)))) És amikor hajnali 2 körül elmentem aludni, akkor már hatalmas vihar volt. Éjszaka még rosszabb lett, elment az áram és amikor reggel felkeltünk kitakarítani a tábort, akkor a gyerekektől tudtam meg, hogy árvíz van körülöttünk, és a falu el van vágva a külvilágtól. A hidat amin keresztül a busz jönne ellepte a víz, és a faluban is kb térdig ér már. A búcsúzkodás totális káoszba ment át. Az önkéntesek a zuhogó esőben énekelték az előre eltervezettt dalokat, a síró gyerekeknek, miközben a feléért nem tudtak eljönni a rokonok, a másik felét meg nagyon sietették a tanárok, hogy lépjen már le. (Azért nagy pillanat amikor az árvíz közepén zuhogó esőben síró gyerekek között 20 önkéntes énekli, h We are the WorldJJJ
Ebéd közben közölték, hogy jön a busz, MOST készüljünk el. Szóval volt szerencsénk megtapasztalni a 3 perces pakolás örömét, hogy aztán közöljék, hogy mégse jön a busz, mert akkora az árvíz, viszont a tanárok, és az iskola összes dolgozója hazamegy, szóval most itt leszünk pár napig kaja, áram és ivóvíz nélkül. De ne aggódjunk, nincs semmi baj,mert az iskola viszonylag magasan fekszik. Ráadásul az információk se ilyen egyszerűen jöttek… Minden csak apránként, különböző emberektől.
A lengyelek felhívták a nagykövetséget, akik megígérték, hogyha súlyosbodik a helyzet, segítenek. Mindenki más is fel akarta őket hívni, de a kínaiak kiakadtak, hogy ha felhívjuk, akkor hatalmas balhé lesz, bezáratják az iskolát, az aiesecet, megbűntetik a falut, és stb. mert rossz hírt hoznak Kínára…
Mindeközben a mobilom nem működött, mert vmi system errort írt ki, amire a párom a szokásos (általános kínai??) problémamegoldást javasolta: „Just ignore it”
Utólag kiderült, hogy nincs pénz a mobilomon…
Szóval volt néhány emlékezetes óránk, amikor ráadásul a szervezők teljes nyugalommal elmentek aludni, az önkéntesek fele pánikolt és felvásárolta a falu nyitvatartó boltjainak a fél kajaállományát, a másik fele veszekedett/aludt, miközben semmilyen információnk nem volt arról, hogy mi van a külvilágban.
Végül du 4 körül, közölték, hogy visszament a víz, úgyhogy megjött a busz, és elhozott minket egy 20-30 km-rel arrébb levő városba, ami nekem az eddigi legszimpibb hely. Most 3 napig shoppingolunk/bulizunk/eszünk(mert Kínában az a legfőbb szórakozás)/ágyban alszunk/meleg vízzel zuhanyzunk a saját fürdőszobánkban!!!