HTML

6 hét Kínában

Friss topikok

  • Nora, Nola, Nona, vagy ahogy tetszik...: Köszi:) A repülőútról is lehetne egy egész bejegyzést írni, de mostmár lusta vagyok, szal személye... (2010.08.20. 09:22) utsó nap:(
  • Wurlitzer Ádám: @Nora, Nola, Nona, vagy ahogy tetszik...: ld. kínai kosárcsapat az olimpián...na, azok elég langal... (2010.08.20. 03:20) turista
  • Wurlitzer Ádám: Kedves Nóri! (Noli:) Gratulálok a kitartó életben levéshez! Nagyon elgondolkodtatóak, tanulságosa... (2010.08.07. 01:56) utolsó előtti nap a táborból...
  • Nora, Nola, Nona, vagy ahogy tetszik...: nem 18 évesen se váltanak... az önkéntesek ugyanígy félnek egymástól... szóval szerintem osztódnak;) (2010.08.05. 08:37) érthetetlen dolgok...
  • Nora, Nola, Nona, vagy ahogy tetszik...: Mr. Habonim???:D az egész habo nevében kommentelsz?:) Amúgy simán überelik... 2 zsidó= 3 vélemény,... (2010.07.29. 13:05) Ami még a legelszántabb önkéntest is elriasztja…

Linkblog

még több kaja

2010.07.26. 05:50 Nora, Nola, Nona, vagy ahogy tetszik...

 Amióta Wangcangban vagyunk, szinte minden csak az evésről szól. Minden este étteremben eszünk, vmi nagyon egzotikus dolgot. Első nap ettünk lótuszgyökér levest. Második nap, hot potot, ami olyasmi mint a fondue kínai verziója. Az asztal közepén folyamatosan forrásban levő leves van, és körülötte mindenféle zöldség, hús, hal stb. A dolgokat beledobálod a levesbe, majd egy idő múlva kihalászod. Nagyon finom volt, csak 1. nem tudtuk, h kell enni. 2. hihetetlenül csípős volt. Véletlenül ráharaptam egy bors szerű ízesítő dologra, ami felért egy fogorvosi érzéstelenítéssel.

Tegnap az a tanár akihez zuhanyozni jártunk az előző suliban kitalálta, hogy mindenképp meg akar minket hívni vacsorára. (mmint engem, meg a páromat) Eleve egyikünk sem volt túl éhes, meg nem is volt nagyon kedvünk menni, de nagyon erőltette, szal fogtunk magunkkal egy fiút, és elmentünk 4-en vacsorázni. Kikért nekünk 6 tál kaját... Az egyik levesbe bele volt főzve egy galamb. Tetőtől talpig!!! (nem vagyok képes olyan kaját enni ami rámnéz!!)

Miután már egyikünk sem bírt többet enni, még mindig megmaradt a kaják 80-90%-a kb. Pl a rízshez egyikünk se nyúlt hozzá!! Majd fizetett (200 yuant!!! (a vonatjegy Pekingből Szecsuánba 300 volt...)) és otthagytunk mindent... Iszonyú durva pazarlás megy... Ha minden kínai étterem összegyűjtené a megmaradt kaját, vagy csak tálanként fele annyit adna ki és a maradékot elküldené Afrikába...

De ez itt kultúrális kérdés... Ahogy az is, hogy amikor jólnevelt kislányként, ahogy a nagymamám tanította kirakom a kanalat a tányérból amíg iszom, akkor a kínaiak segítőkészen visszarakják:)

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kislanyanagykinaban.blog.hu/api/trackback/id/tr32176366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Klein Ádám 2010.07.26. 16:13:38

Legalább nem vártad meg, amíg a főtt galamb a szádba röppen :))
süti beállítások módosítása